Erkel Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár


A tartalomhoz

Helytörténet


Demecser története - körséta, látnivalók


Demecser település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közelebről Felső-Szabolcsban, a Lónyai csatorna északi oldalán, a Nyírség és Rétköz határán fekszik. Adottságai folytán a Rétköz természetes központja.
Állandó lakossága: 4567 (KSH 1998-as adat)
Lakónépessége: 4419 (KSH 1998-as adat)
Megközelíthetősége
Vasút: a 100-as jelzésű Budapest-Záhony fővonalának egyik állomása,
Közút: egy 6 és egy 2 kilométeres bekötő csatlakozása van a 4-es számú, elsőrendű főútvonalra.
Alapellátó intézményekkelteljes körüen ellátott. Középfokú tanintézménnyel rendelkezik, 20 községből fogad tanulókat.
Területi feladatot lát el gimnáziuma,orvosi rendelője (2 háziorvos, 1 gyermekorvos, 1 fogorvos) gyógyszertára, rendőrörse,szennyvíztisztító műve, hulladéklerakó telepe.
Központja:A Rétközi Kistérségi Fejlesztési Társulatnak, a társulás menedzserirodájának, a Kistérségi Vízközmű Tátrsulásnak, és az ÁFÉSZ üzlethálózatának.


Demecser története

Demecser Nyíregyházától északkeletre, mintegy 25 km távolságra, a Közép- Nyírség és a Rétköz találkozásának vonalán fekszik. A 4. számú főútvonal Székelynél leágazó alsórendű útvonalon érhetű el. A települést átszeli a Budapest-Záhony vasútvonal.
Demecser mai területe nagyszámú lelet tanúsága szerint már az ókorban is lakott hely volt. A régészek és muzeológusok az úgynevezett „alföldi vonaldíszes kerámia" legkorábbi lelőhelyei között tartják nyilván. Az itt talált edények mintázata rendszerint bekarcolt, egyszerű mértani vonalakból áll, de alkalmazták a Késő-Kőrös-Szamosvidéki festett kerámiákról ismert edényfestést is. A helyiség neve egy 1261-1267 körüli oklevélben tűnt fel először, amely szerint Kárászi Sándor bán megvásárolta a Kékkel határos Kendemecher nevű birtokot. Más források szerint 1270-1272 táján bukkan fel először Kemény Demecser néven abban az adományozó levélben, amelyben V. István király a területet Kárászi Sándornak adományozta.
A birtok egy részét Kárászi Sándor fia, Miklós 1331-ben nádori ítélettel elveszítette, másik részét egy évre rá testvére, Miklós egy Magyar Pál nevű mesternek szándékozott eladni. Ez ellen a Balogh-Semjén nemzetség Kállay-ágából való István tiltakozást jelentett be és magának mondja a települést. Ennek ellenére bizonyított, hogy a falut Magyar Pál a Rétben lévő szigetekkel és harminc, névvel jelölt halastóval együtt 400 ezüstért megvásárolta. Ekkor már állott benne a Szent György patrónussága alatt lévő kőtemplom. Demecsert 1354-ben úgynevezett leánynegyed fejében Erzsébet, Magyar Pál leánya, kapja meg.
A XV. Század fordulatot hoz Demecser történetébe: ettől az időtől rendelkezik vásártartási joggal és lesz mezőváros. A település és környéke 1415-ben a Czudarok birtokába jut. Mezőváros 1460-tól 1886-ig. Vásártartási jogáról 1466-tól emlékeznek meg okiratok. Ez azt jelenti, hogy Demecser e fontos megkülönböztetéseket, illetve előjogokat valószínűleg Mátyás királytól kapta. Demecser mezővároshoz tartozott Bessénytanya, Bodótanya, Borzsovatanya, Feketetanya, Idatanya, Kolbárttanya, Vártanya, Verestanya, Fellegvártanya, Kistanya. A század végén nagyobbik részét már a Váradi és Kállay család birtokolta és mindkettő földesura marad a rákövetkező évszázadban is.
Demecsernek az 1556-ból maradt nyilvántartásban szereplő 32 tizedfizető háztartása alapján 160-165 lakosa lehetett. 1588-ban 93 jobbágyán a Váradi család tagjai osztoztak. Az alacsony lélekszám okát a kutatók a földrajzi fekvésében látják, mivel a Rétköz alacsony fekvésű, mocsaras területéből csak a kiemelkedő, vagyis a magasabban fekvő részek voltak alkalmasak letelepedésre.
A Váradi család férfi ágának kihalása után 1611-ben Demecsert több nemzetség birtokolta különböző jogcímeken. A XVII. Század közepén a Lónyay István rokonság címén, nádori ítélettel nyert belőle egy részt, mások olykor zálogként jutottak hozzá. Volt idő, amikor még a királyi fiscusnak is volt benne része. Az 1720-ban tartott összeírás szerint 14 jobbágytelke volt, emellett 2 száraz- és 3 vízimalom működött a területén. Az 1774. évi úrbérrendezés idején 29 jobbágy család élt Demecser területén, 13 telken.
A jobbágyfelszabadítás idejére csak a Barkóczy és a Jósa család őrizte meg tulajdonosi pozícióját. A többiek -a Pazonyi, Szabó, Győry, Csepey, Vay, és Répássy családok - később jutottak a vidéken kisebb-nagyobb birtokrészhez. Lakossága ekkor 839 lélek volt, szántója viszont mindössze 244 hold, a tübbi rét és halászó hely. 1870-ben 220 háza és 1385 lakója volt Demecsernek 6467 kat. h. határnyi területén. 1900-ban 226 házban 2021 lelket számláltak a nyilvántartásokban.
A község lakossága a századforduló után tovább növekszik, ami az országban beindult polgári fejlődés, kapitalizálódás következményeként értékelhető és összefügg a Tisza szabályozásának, a csatornarendszer kiépítésének, a nyíregyháza-Ungvár vasútvonal megnyitásával, a káposzta savanyítás fellendülésével, a hordógyártás, majd a keményítőgyár beindulásával.
A gazdaság élénkülése jelentősen éreztette hatását a helyi társadalom fejlődésében és a környék falvaira gyakorolt hatásában. 1931-ben 538 lakóházat és közel négyezer lakost számláltak Demecserben. Hét tantermes iskola működik, ahol református, római, katolikus és izraelita felekezetű oktatás folyik. A harmincas években épülnek meg azok a kőutak, amelyek Demecsert összekötik a szomszédos településekkel. Demecser háború utáni helyzetére az ismert központosító törekvések és belőlük következő aránytalanságok hatnak. Ebben döntő szerepe volt Nyíregyháza fejlődésének mesterséges felgyorsítása és a Záhonyra hárult különleges szerepkör.
A település lakóinak száma ebben a korszakban is növekszik. Mai nagyságát a hatvanas-hetvenes évekre éri el. Közben a politika is felismeri az erőltetett centralizáció hátrányait, aminek következtében Demecser szerepe is változik a Rétközben, központi fekvése folytán, ami a hetvenes évektől fejlesztések formájában is megnyilvánul.
1973. április 15-ével közös tanácsú nagyközséggé nyilvánítják társközségként Székelyt rendelve a hatáskörébe. E közigazgatási alakulathoz 1977-ben Kék is csatlakozott. 1975-ben a Magyar Gyapjúfonó gyáregységének felépítése és üzembe helyezése tovább növeli az ipari munka arányát Demecserben és megalapozza foglalkoztatási központ szerepét a kistérségben. A két gyár, a tsz és a környéket ellátó szolgáltató szervezetek, illetve intézmények működése a nagyközség jogálláson is túlmutatott: Demecser több mint 10 község, közel 20000 főnyi lakónépesség természetes központjává fejlődött.
A politika és a társadalom demokratizálódása, a gazdaság piacorientáltságának megalapozása megnyitotta a polgári fejlődés felé vezető utat. A tulajdonviszonyok teljes átrendeződése azonban napjainkban is érzékelhető problémák leküzdésével megy, illetve mehet csak végbe. A termelőüzemek, gyáregységek, szövetkezetek megszűnése iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben, szolgáltatásban, nehezen kezelhető szociális gondokkal jár. Demecserben is megszűnt a tsz, a két gyár - a szeszipari vállalat és a textilüzem - az önállósulással elveszítette piacait, tevékenységi körük beszűkült, nem találtak olyan terméket, amely versenyképes lett volna a vetélytársakkal szemben. Többszöri tulajdonosváltáson mentek keresztül, de a termelést a kívánt mértékben egyik sem tudta stabilizálni, ami nagyarányú munkanélküliséget és növekvő megélhetési gondokat okozott a községben. 1990-től 1994-ig kiépült a gázhálózat, korszerűsítették az önkormányzati intézmények fűtési rendszerét, gyarapodott a szilárd burkolatú utak hossza.
1994-től 1998-ig megépült az általános iskola új szárnya, elkészült Demecser és vidékének szilárd, kommunális szemétlerakója, korszerűsítették a sportpályát, megkezdődött a faluközpont átalakítása, létrehozták a rendőrőrsöt Demecserben.
1999-ben folytatódott a település parkosítása, befejeződött a községháza rekonstrukciója az eredeti tervek alapján, befejeződtek a szennyvízhálózat kivitelezési munkái.


A demecseri keményítőgyár története

Az I. világháború 1914-ben lángba borította egész Európát. A központi hatalmak - melynek tagja volt az Osztrák-Magyar Monarchia látva. hogy a kezdeti háborús sikerek a vezetek gyors döntésre, 1915-bcn kezdnek tartós hadigazdálkodásra berendezkedni. Az általános élelmiszerhiány vezette közös hadsereg Élelmezésügyi Minisztériumát arra, hogy állami kezelésben a hadsereg és a hadifoglyok részére káposztát savanyítson. A káposztasavanyítás mellett étolaj és a csomagoláshoz szükséges fahordók gyártása volt a létesítendő gyár profilja.
A gyár felépítésével herceg Odeschalchi tuzséri földbirokost bízták meg, mint kormánybiztost. A herceg is ismerte a Szabolcs megyei termelési viszonyokat, és a gyárat Demecserbe, a káposzta- és napraforgó-termelés gócpontjára telepítette. Ezen elhatározást támasztotta alá az a tény is, hogy Demecser vasútállomással rendelkezett, és minden oldalról jól megközelíthető útrendszer fogta körül. A gyár helyéül a vasútállomással szembeni berkeszi műúttól északra eső területet jelölték ki, amely Ehrenreich Adolf demecseri földbirokos tulajdona volt.
Az állam ezen területből 22 kataszteri hold területet sajátított ki a gyártelepítés részére. A gyár építése 1915 májusában kezdték meg. Hadifoglyok (olasz, orosz, stb.) és hadimunkások százai dolgoztak az építkezésen.Az építkezés savanyító bazeinek, kádárműhelyek és lakóbarakkok létesítésével kezdődött, és 1918 októberéig a monarchia összeomlásáig tartott. Ez ideig befejeződött 3 gyárépület, melléklétesítményekkel, egy 28 m magas, 300 m3 víz befogadására alkalmas víztároló, 4 lakóépület építése, az iparvágány bevezetése, a savanyító bazeinek és a savanyító üzem felszerelése. Előbbieken kívül több lakóbarakk és barakk-kórház is épült. A gyár első ízben 1916-ban savanyított káposztát. 1919-ben a megszálló román csapatok hadiüzemmé nyilvánították a gyárat, és a gyártelep összes elmozdítható berendezését leszerelték, és Romániába szállították. A gyárban nem maradt semmi, csak a csupasz falak és a tetőszerkezetek. A lakóépületeket a közösségi elöljáróság a lakásínségben szenvedő családoknak utalta ki.


1922. év második felében egy budapesti faárugyáros, bizonyos Neumann család vásárolta meg az Elhagyott Javak Kormánybizottságtól az ipartelepek tulajdonjogát.E család az I. világháború alatt tartott kapcsolatot az ipartelepekkel, mint göngyölegszállító. A Neumann család tagjai részvénytársaságot képeztek, és a 9 családtag egyenlő arányban osztozott a gyár részvényein. Vezérigazgató a család legagilisabb tagja dr. Neumann Gyula lett. Az igazgatóság Budapesten székelt, Demecseri Ipartelepek Rt. Néven. Az rt. még 1922 őszén felvásárolta a Demecser környéki eladatlan káposztakészleteket és azt konzerválta. Az igazgatóság elhatározta, hogy tekintettel a helyi adottságokra (jó minőségű burgonyatermelés és az ország gazdasági helyzetére) keményítőgyárat létesítenek a demecseri ipartelepen.Az elhatározást tettek követték. A családi Rt. azonban nem volt elég tőkeerős ahhoz, hogy keményítőgyári berendezéseket vásároljon, azokat felszerelje, és üzembe helyezze, s ezért fúzióba lépett a Budapesti Magyar-Német Bankkal, amely kölcsönöket bocsátott a részvénytársaság rendelkezésére. Így került felszerelésre a napi 40-45 tonna burgonyafeldolgozásra alkalmas keményítőgyár. A keményítőgyár 1923 őszén üzemelt először, majd 1924 tavaszán is volt burgonyafeldolgozás. A részvénytársaság az 1923-1924 évi burgonyafeldolgozási kampányt tekintélyes nyereséggel zárta, és elég tőkeerős volt ahhoz, hogy elhatározza a keményítőgyár kapacitásának növelését, és egy keméyítőszörp és cukorgyár létesítését.
Az épületek e telephelyen adottak voltak, a magyar édesipari gyárak pedig megbízható felvevőpiacot biztosítottak a keményítőszörp számára. A szörpgyár szerelését 1924. november közepén kezdték meg. A berendezéseket részben a "Láng L. Gépgyár" gyártotta és szállította, részben a Nyitrai Adolf Biss U. C. Szörpgyárából szerezték meg.Az igazgatóság 1924 júniusában engedélyt kért a Tiszai Társulattól, hogy a Lónyai-csatornából vizet vételezzen. Így került 1924 nyarán megépítésre a VIII. felsőcsatornaszakasz zsiliprendszerrel, amely a gyár vízellátását a berkeszi műút mellett létesült szivattyúházon keresztül biztosította. A szörpgyár szerelését 1925 márciusában fejezték be. A gyár nagy megrendeléseket kapott, így az eredetileg 40 q napi kapacitású szörpgyár fejlesztése 60 q-s kapacitásra már 1925 őszén megkezdődött. A szörpgyár szerelésével egyidőben egy 30 q/nap kapacitású napraforgómag sajtolását biztosító olajgyár is létesült, ahol vámsajtolást végeztek.


A görög katolikus templom

A demecseri görög katolikus hívők 1992-ig a nyírtassi parókiához tartoztak, ám mivel 1990-ben templomot építettek maguknak helyben, ezért a hajdúdorogi megyéspüspök új egyházközséget hozott létre Demecser központtal és három filiával. Elkészült a lelkészlakás is, amely egyben közösségi helyiségként is szolgál és folyamatos a templom belső látványának, berendezésének fejlesztése.
Az első ikonkép Szent Antalt ábrázolja. Fogadalmi képként készült, Makláry Zsolt festőművész alkotása. Az ikonosztázion a templom liturgikus terét két részre osztja, jelképes elválasztásként örök és múlandó, szent és profán között.
A templom képállványa neobizánci stílusban készült és 28 nagyméretű ikonképet tartalmaz. Az ikonok alapja 24 karátos aranyfüstlemez, a fa szerkezet intarziás, berakásos, kőrisből és tölgyből készült.
A képek dr. Janka Ferenc teológiai tanár munkái, a tartószerkezet Gergely József, mátészalkai asztalosmester készítette. A képállványt önerőből emelte az egyházközösség.
Az egyházközséghez tartoznak még Kék, Székely és Gégény görög katolikus hívői is.
Az ikonosztázion elkészülte óta egyre több vendég keresi föl a templomot. Jöttek már Székesfehérvárról. Szegedről, de Németországból, Ukrajnából is.


A református templom

Az első egyházi épületről - "kőegyházról" - 1333-ból van forrásanyag Szent György néven katolikus templomként. A falu népének nagy része a XVI. században reformátussá lett és vele együtt temploma is, amelynek mérete nem ismert, de feljegyzés emlékezik meg róla 1996-ban, illetve 1700-ban is.
Az egyszerű, téglából készült gótikus teremtemplomot, illetve elsőként annak tornyát 1771-ben kezdték el építeni. Az épület a jelenleginél minden valószínűség szerint kisebb volt. 1768-ban egy fatornyot húztak fel elé és ugyan ebben az évben belső munkálatokat is végeztek rajta. 1780-ban famennyezetét újították föl. 1800 körül lebontották szentélyét és helyére építették a mai hajó keleti felét és felújították az épületet.
A jelenlegi torony alapkövét 1820. május 29-én rakták le és 1823-ra készült el az építmény és nyerte el mai alakját és méretét. Felszerelési tárgyainak nagy része a XVI-XVII. századból való.
A templom és környéke a mai város legrégibb része.



A római katolikus templom

A római katolikus hit újbóli gyakorlására 1781-ben jelöltek ki a közbirtokosok egy telket templom és paplak építésére. Egy 1828-as kánoni vizsgálat szerint Demecser első, szilárd anyagból készült, fatornyú római katolikus templomát 1796-ban építették, amelyet 1797-ben szenteltek fel. 1813. októberében az egri érsek dekrétumot adott ki a demecseri plébánia felállításáról.
Új templomot 1896-ban építettek Reizmann Hermann, kisvárdai építési vállalkozó vezetésével. Ez a jelenleg is álló egyhajós, homlokzati tornyos sokszögzáródású szentéllyel kialakított eklektikus téglaépület. Tetőboltozata fa szerkezetű.
A plébániaház 1821-ben nyerte el mai alakját. 1996-ban a hívek adományaiból felújították az épületet.
A templom vonzása további hat település. Filiái: Kék, Gégény, Pátroha, Berkesz, Nyírtét.
A leányegyház lélekszáma 1700 fő, az anyaegyházakkal kb. 4500 fő.



A víztorony

Demecser címerében is szereplő víztorony ipari műemléknek számít. A gyárteleppel egyidejűleg 1915-ben épült. Magassága 28 m és 300 m3 víz befogadására alkalmas.


Egészségház

A járóbeteg-ellátás részben az egészségházban, részben az I. számú orvosi rendelőben történik.
Az egészségházban található a II. számú háziorvosi körzet rendelője, a gyermekorvosi, a fogászati rendelő, valamint egy jól felszerelt fizikoterápiás részleg. Az egészségházban működik az iskolai és óvodai szűrővizsgálat, nőgyógyászati szakrendelés és körzeti védőnői szolgálat. A terhes-csecsemőgondozást két védőnői körzet látja el.
Az I. számú orvosi rendelőben történnek az üzem-egészségügyi vizsgálatok.



Gyógyszertár

A gyógyszertár szolgálati lakással rendelkező 300 m2-es épület.
Szakember-ellátottságánál, felszereltségénél és működési feltételeinél fogva nem csak a helyben lakók, hanem a környező községek kiszolgálására is alkalmas (Gégény, Nyírbogdány, Székely). A gyógyszertárban dolgozó két szakgyógyszerész és három gyógyszertári asszisztens fontos szerepet tölt be a lakosság egészséges életmódra váló nevelésében és egészségügyi felvilágosításában is.
Készenléti szolgálat működik, amely lehetővé teszi a betegek napszaktól független gyógyszerellátását.



Könyvtár

A művelődési házon belül működik a városi könyvtár, 2 helyiségben összesen 140 négyzetméteres alapterületen.
Szolgáltatásként 1951-től működik könyvtár Demecserben. Főfoglalkozású könyvtárosa 1953-tól van, amely évben népkönyvtár besorolási kategóriába került. 1972-76-ig községi, 1977-től 1986-ig nagyközségi, 1986-tól közművelődési és iskolai könyvtár funkciót lát el. Egy főfoglalkozású és egy mellékfoglalkozású könyvtárossal. Besorolása: "C"- típusú, kiemelt alsó fokú nyilvános könyvtár.
Állománya jelenleg: 19000 kötet.
Gyűjtőköre: könyv, folyóirat, hanghordozók.
Szolgáltatásai: kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, helyben olvasás, zenehallgatás, tájékoztatás, anyaggyűjtés segítése, helytörténeti dokumentumok kutatása, gyűjtése, fénymásolás.
A városi könyvtár beiratkozott olvasóinak száma: 582 fő.
Az iskolai könyvtár beiratkozott olvasóinak száma 541 fő.



Óvoda

A város óvodája a volt Elek kastélyban működik, amelyet hatalmas park egészít ki és tesz ideálisan kihasználhatóvá a gyermekek számára. Az intézmény eredetileg 150 férőhelyes, a beíratott gyerekek száma 163. A szakfeladatot 9 óvodapedagógus látja el.



A nevelő kollektíva elsősorban az egészséges életmódra, a szép tiszta, helyes beszédre igyekszik szoktatni a gyerekeket.
Borzsováról minden nagycsoportos gyerek látogatja az óvoda foglalkozásait, így elérve az iskolás kort semmilyen hátrányban nincsenek azokkal szemben, akik bent laknak Demecserben.
Az intézmény két épületben és a kastélyparkban működik. Az A- épületben két csoport, a B- épületben három csoport foglalkozásait tartják. Az A- épületben jól felszerelt tornaterem van és a logopédiai szoba, ahol a beszédhibás kicsikkel rendszeresen foglalkozik logopédus szakember. A csoportoknak külön öltözőjük, mosdójuk van és az épületek gázfűtésűek és csatlakoznak a központi szennyvízelvezető rendszerhez.
Az óvoda udvarának területe 2 hektár, gyepszőnyeggel borított, fás, ligetes. Ideális a gyerekek szabadban való foglalkoztatására.
Az intézmény óvodapedagógusai 1992-től szakmai munkaközösségként működnek és rendszeres kapcsolatot tartanak fent a Rétköz társintézményeivel.



Posta épülete

Valószínűsíthetően a XX. század első évtizedeiben épült, eklektikus stílusban, helyi védettségre javasolt.


Váry Emil Gimnázium

A rétközi térség egyetlen középiskolája a demecseri Váry Emil Gimnázium. Az intézményt 1963-ban alapították. Kezdetben az általános iskolával közös igazgatás alatt folyt a tanítás, osztályait több objektumban helyezték el. A jelenlegi épület alapjait 1969-ben rakták le, átadására 1971 őszén került sor. A36 esztendő alatt nem egyszer kellett tantestületének valóságos harcot vívni fennmaradásáért, hogy az iskola elkerülje azon kisebb gimnáziumok sorsát, amelyeket különböző meggondolások és indokok alapján felszámolásra ítéltek. Megalakulása óta mintegy kétezer diákja érettségizett. Az 1994 - 1998-as írásbeli felvételik eredményeinek összevetése alapján a Váry Emil Gimnázium az országos rangsorban 80., a megyeiben 4. Helyen értékelték.
Felvételi vizsga nincs, fennállása óta elsősorban a kétkezi dolgozók gyerekei folytatják itt tanulmányaikat, értelmiségi származású kevesebb a diákok között.
Az intézményben évfolyamonként két, összesen tehát nyolc tanulócsoport képzése folyik, tanulólétszáma átlagosan 100-220, az idei tanévben 252 fő, akiknek nevelését20 pedagógus végzi. Az iskola beiskolázási körzete 20 településre terjed ki, de 9 község - Ajak, Kék, Gégény, Nyírbogdány, Kemecse, Pátroha, Berkesz, Székely, Fényeslitke, Tuzsér - általános iskolája jelenti a bázist a tanulói utánpótlás területén.
Bejárási nehézségek nincsenek, a közlekedés jó, a távolságok kicsik, ezért kollégiumi férőhelyek létesítésére nincs szükség.
A helyből jelentkező tanulók aránya 30 százalék körüli, amiben elsősorban a nyíregyházi iskolák elszívó hatása mutatkozik meg. Az arány javítása érdekében az intézmény vezetése arra törekszik, hogy adottságaihoz és lehetőségeihez mérten fejlessze az iskolában folyó képzés feltételeit, bővítse az elsajátítható ismeretek körét, növelje hallgatóinak, illetve végzőseinek továbbtanulási esélyeit.
Ennek következtében három idegen nyelv - angol, német, orosz - tanulható az intézményben, amelyek közül az angol a legnépszerűbb: első idegen nyelvként szinte minden beiratkozó azt választja. A nyelvtanulás kiemelkedő diákok részére ezért emelt szintű angol oktatás folyik heti 5, illetve 7 órában.
A gimnázium továbbtanulási arányai jók, ami döntően az alapos pályairányításnak tudható be.
Ugyancsak fontos feladatának tekinti a gimnázium a tovább nem tanuló fiatalok munkába állásának segítését. Ennek érdekében folyt például a gyors- és gépíró képzés, amely mára számítógépes szövegszerkesztési ismeretek és táblázatkezelés elsajátítását tették lehetővé, így az érettségizett bizonyítvány mellé szakmunkásvizsgát is szerezhettek a tanulók a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolája segítségével. (1998-ban 20 tanuló szerzett ilyen képesítést.)
Huszonöt éven át folyt az iskolában kémiai anyagvizsgálati tantárgy oktatása, amelyen nagy számban képeztek laboratóriumi szakmunkásokat, akik Nyíregyháza és a megye vegyipari ismereteket igénylő munkahelyein. (TAURUS Gumigyár, papírgyár, mezőgazdasági kutatóintézetek, kórházak stb.) A községben és környékén dolgozó középvezetők nagy része a demecseri gimnázium tanulója volt.
Az intézmény a nappali képzés mellett fennállása foglalkozik felnőttoktatással. Jelenleg a szakmunkások szakközépiskolája 3 éves oktatási formája ad lehetőséget a szakmunkásoknak érettségi megszerzésére is, ami teljesebb képzettséget, bővebb ismereteket ad az elkövetkezendő évtizedek munkahelyi elvárásaihoz. A képzésforma 3 évfolyamát 220 tanuló látogatja, akik összesen 18 községből járnak Demecserbe, hogy megszerezzék az általános műveltségüket gyarapító ismereteket.
A Váry Emil Gimnázium sokat tesz azért, hogy a térség minél gyorsabban behozhassa a földrajzi adottságokból és a korábbi évtizedek torz gazdaságpolitikájából származó lemaradását.


Kezdőlap | Aktuális | Művelődési Ház | Könyvtár | Eseménynaptár | HunTéka | Névadónk | Pályázatok | Helytörténet | Demecseri Körkép | Vendégkönyv | Linkek | Facebook | Kapcsolat | Nyitva tartás | Oldaltérkép


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe